Miért nem elég egyszerűen euróban számlázni?
Egy magyar vállalkozás kiállíthat számlát idegen pénznemben – ez teljesen normális, ha a vevő külföldi, vagy ha a szerződés devizában szól. A magyar adószabályok azonban forintban gondolkodnak: az áfát forintban kell bevallani és megfizetni, a könyvelés forintban vezeti a bevételt. Ezért egy belföldön teljesített ügyletről szóló devizás számlán az áfát forintban is fel kell tüntetni, és ehhez kell egy árfolyam.
A gyakorlati kérdés tehát nem az, hogy szabad-e euróban számlázni, hanem az, hogy melyik árfolyamot használod, és melyik napét. Ha ezt egyszer eldöntöd, és a rendszered következetesen alkalmazza, a devizás számlázás ugyanolyan rutin lesz, mint a forintos.
Melyik árfolyam?
A szabály három lehetőséget ad: egy belföldi hitelintézet (bank) deviza eladási árfolyamát, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos árfolyamát vagy az Európai Központi Bank (EKB) hivatalos árfolyamát. Az MNB- és az EKB-árfolyam mellett az szól, hogy egyértelmű és nyilvános: bárki ellenőrizheti, nem függ attól, melyik banknál vezeted a számládat, és a számlázóprogram magától le tudja kérni, nem kell kézzel beírni.
Amit fontos tudni: az MNB- vagy az EKB-árfolyamot csak akkor használhatod, ha ezt előre bejelentetted a NAV-nak, és a kettőt együtt nem választhatod. Ha nem jelentettél be semmit, a banki eladási árfolyammal kell számolnod. Ez tehát nem számlánkénti döntés: nem váltogathatsz aszerint, melyik árfolyam a kedvezőbb.
Melyik nap árfolyama?
Ez az a pont, ahol a legtöbb hiba történik. Főszabály szerint nem a számla kiállításának napja számít, hanem a teljesítés napja – vagyis az a nap, amikor a terméket átadtad, vagy a szolgáltatást teljesítetted. Ha a teljesítés és a számlázás ugyanaznap történik, nincs különbség. Ha viszont hónap végén számlázol egy hónap elején elvégzett munkát, a hónap eleji árfolyam érvényes.
Előlegszámlánál más a helyzet: ott az előleg kézhezvételének vagy jóváírásának napja számít. Ismétlődő, folyamatos szolgáltatásnál – például havidíjas munkánál – a teljesítés napjára külön szabályok vonatkoznak; ezt érdemes egyszer a könyvelőddel végigbeszélni, és utána a számlázóban ugyanígy beállítani.
A leggyakoribb hiba
A számlázás napjának árfolyamával számolni akkor is, ha a teljesítés korábban volt. Egy mozgalmas devizapiacon ez napok alatt is látható különbség a forintban kimutatott adóban. A rendszered akkor jó, ha a teljesítés dátumához keresi az árfolyamot, nem a mai naphoz.
Mit kell forintban feltüntetni?
Nem az egész számlát kell forintra váltani. Az áfa összegét kell forintban is feltüntetni, és ehhez a program a nettó összeget és az adót az alkalmazott árfolyamon átszámolja. A vevő számára a számla euróban szól, a magyar adóhatóság számára az adó forintban látszik. Egy jó program a számlán külön mutatja a devizás összegeket, az alkalmazott árfolyamot és a forintban kifejezett adót. Ha az ügylet nem belföldön teljesül, a forintos adót nem kell feltüntetni.
Ha a vevő is magyar adóalany, de a szerződés devizás, ugyanez a szabály – és a vevő a saját könyvelésében ugyanezzel a forintértékkel fog dolgozni, ezért nem mindegy, hogy a számla egyértelműen mutatja-e az árfolyamot.
Mi kerül a NAV-hoz?
A devizás számláról ugyanúgy megy adatszolgáltatás a NAV Online Számla rendszerébe, mint a forintosról. Az adatszolgáltatásban szerepel a pénznem, az árfolyam és a forintban kifejezett adó. Ha tehát a számlán rossz az árfolyam, az adatszolgáltatásban is rossz lesz – a hatóság pontosan azt látja, amit te kiállítottál. Az adatszolgáltatás nem javítja ki a hibát, csak továbbítja.
Ezért érdemes a devizás számlázást olyan rendszerre bízni, amely az árfolyamot magától lekéri a teljesítés napjára, és nem kézi beírásra hagyja. A NextBillben te választod ki az árfolyam forrását: MNB vagy EKB (ezt a program a teljesítés napjára magától lekéri), vagy a banki árfolyam, amelyet kézzel adsz meg. A számlán megjelenik az árfolyam és a forintban kifejezett adó, és a NAV felé ugyanez az adat megy. Ha nem jelentetted be a NAV-nak az MNB- vagy az EKB-árfolyamot, a beállításokban a banki árfolyamot válaszd.
Amit a könyvelőddel érdemes egyeztetni
Két dolgot: melyik árfolyamot használjátok (és ha MNB vagy EKB, be van-e jelentve), és hogyan kezeli a könyvelés a devizás bevételek árfolyam-különbözetét. Az utóbbi már nem a számla, hanem a fizetés kérdése – ha a vevő később fizet, és közben mozdult az árfolyam, a különbözet a könyvelésben jelenik meg, nem a számlán. Ez a könyvelő dolga; a te dolgod, hogy a számla helyes árfolyammal és forintban feltüntetett adóval készüljön.
Röviden
Devizában számlázni lehet, de belföldi ügyletnél az adót forintban is fel kell tüntetni. Az MNB- vagy EKB-árfolyamot csak előzetes NAV-bejelentés után használhatod, különben a banki eladási árfolyam jár. A teljesítés napjának árfolyamával számolj, ne a számlázás napjáéval. A NAV pontosan azt kapja, ami a számlán van – ezért a rendszered végezze az átváltást, ne te.